A női alkotóművészek névsora nem valamiféle genetikai tehetséghiány miatt rövidebb a férfiakénál, hanem egyszerűen csak azért, mert az íráshoz, festéshez, komponáláshoz idő kell, pénz és – ahogyan arra Virginia Woolf rámutatott – egy saját, zárható szoba; márpedig ilyesmivel a nők évszázadokon át nem rendelkeztek. A 19. századtól azonban ez, szerencsére, fokozatosan változni kezdett, ahogyan azt a venezuelai születésű Teresa Carreño, az 1918-ban mindössze huszonnégy évesen elhunyt Marie-Juliette Olga (Lili) Boulanger, Debussy egykori növendéktársa, Mélanie Bonis, Edvard Grieg közeli barátja, a norvég Agathe Backer Grøndhal, az 1915-ben Brnóban született Vítězslava Kaprálová vagy éppen a francia Hatok csoportjának egyetlen női tagjaként ismert Germaine Tailleferre pályafutása és életműve is igazolja. A brit zongoraművész, Sam Haywood az ő alkotásaikból állította össze műsorát, amelyben az egyelőre kevéssé ismert kompozíciókat Chopin klasszikusaival ellenpontozza.