Franz Schubert hangszeres kamarazenéjét csodáltatja meg velünk ez a koncert – ám úgy, hogy hallgatása közben újra meg újra az életmű dalai is eszünkbe juthatnak. Hiszen a programot indító vonósnégyestétel, a schuberti torzók híres példájaként tisztelt c-moll allegro assai nyomában a Keller Quartet azt az 1824-es d-moll vonósnégyest adja elő, amelynek komponálása során a már súlyosan megrendült egészségű Schubert visszanyúlt hét évvel korábbi dala, A halál és a lányka dallamához. Ezáltal pedig nemcsak a dal címével kapcsolta össze vonósnégyesét, hanem azzal a hangulattal is, amelyben Matthias Claudius versének halálja így csábít: „A két kezed nyújtsd csak, szép tünemény! / Nem bántlak, tarts te jó barátnak. / Ne félj! Hisz vad nem vagyok én, / Aludj el karjaimban lágyan!” Ugyancsak 1824-ből való az F-dúr oktett is, amelyet a Keller Quartet további remek muzsikusok, így többek közt Klenyán Csaba társaságában ad elő. E hattételes mű több témája ugyancsak korábbi Liedekből való, s így a darab A vándor című dalt éppúgy megidézi, mint a Görögország istenei című Schiller-megzenésítésnek azt a dallamát, amely e sorra készült: „Hová lettél, szép világ?”