Apollón és Dionüszosz, az idill és féktelen ünnepély: efféle ellentétpárokkal lehetne jellemezni Beethoven két szimfóniáját, a Hatodikat és a Hetediket. Előbbi a természetfestő muzsika egyik legcsodásabb példája, amelyben madáréneket, patakcsobogást, pásztorkürtöt hallunk. A másik, amelyet Richard Wagner sokat idézett megjegyzése nyomán „a tánc apoteózisának” neveznek, a maga idejében hangos sikert aratott a császárvárosban. Ebben hallható a népszerű Allegretto, amelyet már az ősbemutató közönsége is visszatapsolt, és olykor mint önálló műsorszám hangzik el . A MÁV Szimfonikus Zenekar és Takács-Nagy Gábor Beethoven-sorozatának negyedik estjén a „prométheuszi” korszakában járó komponista műveit halljuk.